Vasuta Gábornak nem volt elég, hogy 70 éves korára az ország legnagyobb fűtéstechnikai cégét építette fel, a palackozott fröccsöt is ő akarta feltalálni. Most, 75 évesen az a vágya, hogy fiával közösen a Vasuta Fröccsöt milliárdos biznisszé duzzassza.
„2012-ben egy nap arra ébredtem, hogy palackozni kéne a fröccsöt” – ilyen tömör egyszerűséggel foglalja össze történetét Vasuta Gábor, de aztán lassan felsejlik: a 75 éves mérnök-feltaláló élete sem kalandokban, sem ötletekben nem szűkölködött soha.
„Én itt születtem, negyven évig itt éltem ebben a lakásban – kedélyesen mutat körbe a Lövőház utcai félemeleti kis lakásában, ahol decens a rend. Élete másik 35 évét viszont abban a budai, panorámás villában töltötte, amit egykor felmenőitől vettek el, s amit aztán neki véletlenek folytán sikerült visszavásárolnia. – Mindig is kreatív pali voltam. 13 évesen már megkerestem magamnak egy biciklirevalót, aztán a sárhányót lenikkeleztettem: minden korombeli azt hitte, hogy az enyém egy külföldi bicikli.”
Vasuta Gábor visszavásárolt villájában
Vasuta Gábor dobásainak 1976-ban lett igazán nagy a tétje, amikor a dédapja által 90 évvel korábban alapított, majd 1949-ben államosított céget újjáélesztette. A Vasuta Zrt. a mai napig elsőszámú felelőse a BKK, a MÁV, a MAHART, vagy például a Zwack és a Müpa, a különböző bankok és múzeumok, illetve hotelek tüzeléstechnikai berendezéseinek, évi 140 milliós forgalmat bonyolít. „De a fröccs volt a második egzisztenciális álmom” – csillognak a szemei, és olyan fittség sugárzik belőle, hogy egy tinédzser is megirigyelheti.
A palackozott fröccsöt, bár borzasztóan egyszerűen hangzik, korábban senkinek sem sikerült megvalósítania. Számos borász próbálkozott, de a visszautasított szabadalmi kérelmekből is látszik, mennyi buktatót találtak. A problémát Vasuta egy év alatt orvosolta: „2013-ban már beadtam a védjegyoltalmat. Először az Artisjushoz, mert a Szabadalmi Hivatal azonnal nyilvánosságra hozta volna.” Állítja, lopták már el így más ötletét is.
A Vasuta Fröccs még abban az évben jogvédett termék lett, 2015-ben pedig a Hungarikum Bizottság egyhangúlag döntött hungarikummá nyilvánítása mellett. A mérnök erre ma is különösen büszke, a példás rendből gyorsan előkerül az Artisjus piros viaszpecsétjével ellátott okirat, a Bizottság levelének egy fénymásolatát már eleve kikészítette nekem. Igazi patrióta, neki külön fontos volt, hogy italában semmi más ne legyen a magyar boron és szódán kívül, emlegeti Jedliket és Vörösmartyt, és nagyot fintorog, amikor megkérdezem, vörösboros kólát nem akart-e gyártatni.
A mérnöknek sikerült
„Ha az ember hisz abban, hogy valamit meg kell csinálnia, akkor azt meg kell csinálnia.”
Vasuta állítja, soha nem a pénz hajtotta, egyszerűen csak meg akarta valósítani az ötletet. Alapvetően az zavarta, hogy az éttermekben gyakran nem kapott jó fröccsöt: vagy nem volt erre alkalmas a bor, vagy nem tudták annak származását, máskor a szóda hiányzott. „A fröccsöt fröccsborból kell csinálni, nem rossz borból, és nem is prémiumból.”
A termékfejlesztést Ausztriában kezdte, mert akkoriban itthon még hiányzott a technológia, ráadásul extrém magasnak számító 98,7 forint per literes termékadó illette volna végtermékét. Végül a Duna-Tisza közén talált rá a Royalsekt Zrt-re, amely azon kívül, hogy épp fröccsnek való alapborokat ígért, a gyártást is meg tudta oldani izsáki üzemében. „Tudtam, hogy 2,5 barral kell feltölteni” – magyarázza, hogy ez a kulcs. De a 2,5 baros nyomáshoz a feltalálónak rendeletmódosítást kellett kérvényeznie – „Varga Mihály miniszter úrtól kértem külön engedélyt” –, és még ezt követően is akadályokba ütközött: a bevezetés során sem a Nébih, sem a NAV nem tudott hirtelen mit kezdeni az 5% vol. alkoholtartalmú üdítővel.
599 Ft 0,75 l
„Hogy ez a termék versenyképes, arra akkor döbbentem rá, amikor mások elkezdték mondani, hogy jó” – a szűkebb környezetén túl például nagy borászatok vezetői. Kedélyesen mondja:
„Ez egy nagy ötlet volt, olyan nagy, hogy máig meg is vagyok hatódva magamtól. Ennek nemzetgazdasági jelentősége van!”
„A borászok farkasvakságban szenvedtek, nem tudták megcsinálni, aztán meg haragudtak rám, hogy miért pont egy épületgépésznek sikerült” – nevet a most 75 éves úr, akit azért is sok támadás ért, hogy a kormánynál rövid úton kilobbizta a jövedékiadó-mentességet 2014 végén. A hegyközségek azért is megorroltak, ugyanis attól kezdtek félni, hogy ez majd fellendíti a borhamisításokat, egyesek vizezni kezdik a bort, és rossz minőségű fröccsutánzatokkal állnak elő. Három évvel azután, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alelnöke aggodalmaskodott, Légli Ottó elnök most csak annyit mond az ügyről: sem a palackozott fröccsel, sem borhamisítókkal nem találkozott az utóbbi években, statisztikai adatai pedig a HNT-nek sincsenek. „De ha mondhatok még valamit: a fröccs az szerintem frissen jó, akkor, amikor elkészül.”
Nyomás
Vasuta fehér fröccse cserszegi fűszeresből, rozéfröccse pedig kékfrankosból készül, és akár a 0,33-as, akár a 0,5 vagy 0,75 literes kiszerelést választjuk, 51 százaléknyi bort találunk benne (az 50 százaléknál magasabb borarány az adómentesség egyik feltétele). Üvegekben és pet-palackokban is árulják. Én az Erzsébet téri élelmiszerboltban például üvegeset találok belőle, de ugyanott pár méterre egy éjjel-nappaliban már műanyag flakonosat adnak: Vasutáék szerint az idősebbek a nagyobb kiszerelésű üvegekre hajtanak, a fiatalok viszont inkább a petet szeretik és a félliterest viszik.
Vasuta Balázs. Némileg ő is nyomás alatt van
„Ez már a harmadik év, hogy kint vagyunk a Szigeten, a Volton és a balatoni fesztiválokon, még egy évre van szerződésünk” – Vasuta Balázs, a Vasuta Zrt. ötödik generációja a műszaki cég mellett ma már a fröccsöset is viszi, apja örömére. Ő intézi a szerződéseket, hogy a stadionokon, arénákon és fesztiválokon kívül mára ott lehessenek a Coop, a CBA, az Aldi, a Roni vagy a G-Roby üzletekben, és ha eljön az ideje, külföldön is. Igaz, a Vasuta Fröccs többször is megmutatkozott már Kínában, Japánban, Malajziában, Hollandiában, miniszterelnöki-, külügyminiszteri- és diplomatatalálkozókon, női világkonferencián és rangos bálokon is.
„2016-ban már a Zwackkal és a Törley-vel ültem kint Szingapúrban, majd’ leestem a székről, hogy én gépészként ezt elértem – mosolyog a feltaláló. – Hihetetlen, hogy nulláról indulva sikeres ember lettem a kazánokkal, és most ez is. Ez a kitartás miatt van!”
A Vasuta Zrt. korábbi generációi is itt éltek
Az export az igazi nagy cél, de ahhoz saját gyártóüzem kellene, ahol rögtön az alumíniumdobozos kiszerelésre is átállnának, megoldva a környezetszennyező műanyagok problémáját.
„Soha életemben nem vettem fel hitelt. Ha van egy jó projekt, akkor türelmesnek kell lenni, ki kell várni.”
Az elmúlt öt évben a Fröccsbe fektetett pénze mind önerő volt, és az évente eladott 500 ezer palackból származó mintegy 100 millió forint állítása szerint nem fedezi a ma már a két családtaggal (Balázs és párja) együtt hatfős cég kiadásaikat.
„De ez milliárdos üzlet, ha jól csinálod, Balázs” – helyez némi nyomást a boron kívül a fiára is.
Vasuta Gábor azt mondja, korábban is csak szakmai befektetőket keresett, anyagit nem. Ez most változhat, de a saját üzemmel kapcsolatos tervek részleteiről egyelőre hallgat.
Nem adja
Vasutáékat az elmúlt évek alatt többen is megkeresték, hogy adják el a Fröccsöt, de a feltalálónak esze ágában sincs, „ez itt a jövő” – mondja, és a fiára biccent. Versenytárs mégis akad.
Egyelőre a pet és az üveges is marad
Habár Spritzert Ausztriában és Németországban is többen gyártanak és forgalmaznak, ezek minerális ízű ásványvizekből, jobb esetben neutrálisabb ivóvízből, széndioxid hozzáadásával készülnek, és nem érhetők el nálunk. 2015 végén akadt viszont egy Budapesten élő amerikai, akinek egy tökéletlen szentendrei piknikezés után az lett a célja, hogy dobozos fröccsel robbanjon be a magyar, aztán a nemzetközi piacra. Jonathan Graber nem árulja el, pontosan milyen technológiával dolgozik, sem azt, hogy pontosan hol, de állítja, a „hatalmas” osztrák gyártóüzem, amellyel megállapodott, a Vasutáékétől különböző eljárást alkalmaz.
„It’s my baby!” – mondja a pénzügyi végzettségű Graber arról, hogy 2016, azaz a gyártás megindulása óta kizárólag a Bubble Spritzerrel foglalkozik, és másra sem vágyik, mint hogy felfuttassa. Tavaly összesen 120 ezer darab félliteres dobozzal készíttetett belőle, idén ez 150 ezerre emelkedhet, „jövőre pedig sokkal-sokkal többre”.
„Fontos volt, hogy bor íze legyen, ne víz. Senki sem akar vízízű fröccsért fizetni.”
Garber a Neszmélyi borvidékről visz ki magyar bort, ehhez kerül az osztrák víz és a széndioxid. A magyar zászló is rajta van félig angol nyelvű termékén, és befektetői között is akad magyar. „Amerikai vagyok, kint is kereshettem volna társakat, de nekem fontos volt, hogy helyiek legyenek” – igaz, van köztük francia és osztrák is, akik évtizedek óta Budapesten élnek. Első körben 21 millió forintot tettek az ötletbe, de azóta ez csak emelkedett. „Komoly marketingre lenne szükségem, de egyelőre nincs büdzsé” – mondja, és a kettőnk között álló kávézói asztalon megforgatja a két lejárt szavatosságú dobozt. Csak ezeket tudta elhozni nekem, miután a boltban nem tudtam megvenni termékeit, és mintát kértem tőle. „Egyelőre kifogytunk, ha van is még a boltokban, akkor azok már lejártak, tulajdonképpen nem is kellene kint lenniük” – majd elmagyarázza, hogy ha mégis nagyon szeretnék, nézzek be a közeli belvárosi dohányboltba vagy egy Metro áruházba, 400-450 forintért, vagyis a Vasutáénál 50-100 forinttal magasabb áron megtalálhatom a Bubble-t. „Az aluminimum drága” – hangsúlyozza többször is.
Garber jelenleg további terjesztőket keres: „A legnagyobb kihívás, hogy boltoknak rossz tapasztalatai vannak, korábban a hasonló termékek nem fogytak náluk”. A kóstoltatások során is többször hallotta, hogy a vásárlók korábban rossz ízű hasonló termékekkel találkoztak, ezért már inkább elzárkóznak a kísérletezéstől; ha pedig belépnek a boltba egy laza alkoholos italért, akkor általában eleve a sört keresik, ami ráadásul még olcsóbb is a fröccsnél.
Vasuta Balázsnak a fesztiválok külföldi vendégei inkább azt a kérdést teszik fel: miért vennének palackozott fröccsöt, amikor frisset is kaphatnak? Aztán gyorsan rájönnek, hogy egy buliszituációban is komoly előny, ha az ott 990 forintos italt kupakkal lehet zárni. A Vasuta család a Bubble-re egyelőre nem tekint komoly konkurenciaként, de a feltaláló – aki egykor a vámtörvénytől a társasági törvényen át az adótörvény módosításáig sok mindent elért már – úgy gondolja: ha kell, és esetleg indokolt lesz, perelni fog.
Fotók: Sebestyén László
